A cukorbetegség csöndesen rombolja a perifériás idegrendszert (polineuropátia)

A diabétesz, azaz a cukorbetegség a XX. sz. végi és a XXI. sz. eleji ipari társadalmak csapása, továbbá az egyik legelterjedtebb krónikus betegség a világon.  Számokban kifejezve, a diabétesz minden fajtájának előfordulása a populáció 3 – 7%-át érinti. Becslések szerint a betegek száma 2030-ra 366 millióra is nőhet a földön.

A cukorbetegség egy gyakori fajtája a diabéteszes neuropátia. Az adatok szerint a cukorbetegségben szenvedők 2%-nál alakul ki neuropátia, ugyanakkor a diabéteszes neuropátia fellépésének gyakorisága a cukorbetegek 90%-át is érintheti. A neuropátia kialakulásának legfontosabb tényezője  a diabéteszes megbetegedés alatt a betegség időtartama, valamint a diabétesz metabolikus kiegyenlítettségi szintje, vagyis a vérben lévő megfelelő cukorszint.

A diabéteszes neuropátia egy sok arcú betegség.

A tünetek attól függően változnak, hogy az idegsejt nyúlványinak mely része, milyen módon sérült meg. A neuropátia hosszú időn keresztül maradhat tünetmentes, a cukorbetegség felismerése után sok idő múlva jelentkezik. A betegek körülbelül 10%-a már a cukorbetegség felismerésekor rendelkezik sérült nyúlványokkal.

Az idegek sérülését  a következő tünetekre lehet osztani:

1. Az ideg funkciójának elvesztéséből adódóak:

– tapintásos érzékelés gyengülése ,

– végtagok elgyengülése, tehetetlensége,

– izomsorvadás.

2. Túlérzékenységből és a sérült nyúlványok nem megfelelő működéséből adódó tünetek:

– zsibbadás,

– égő érzet,

– fájdalom,

– bőr túlérzékenysége.

Leggyakoribb tünetek

A tünetek lehetnek kevésbé jellegzetesek, mint például miközben járunk, olyan érzés fog el bennünket, mintha vattán járnánk, érdekesen érzékeljük a padlót, nem tudunk átlapozni a könyvben, nem tudjuk megkülönböztetni a pénzérméket. Időnként számos más betegségre is utalhatnak a tünetek, mint például a vádli izmainak begörcsölése a végtagok vérkeringésének zavarát feltételezi, a tünetek kálium- és magnéziumhiányra utalnak stb.

Gyakran az első és domináns tünet, ami arra készteti a beteget, hogy orvos segítségét kérje, a bőr túlérzékenysége, valamint egy éles, égető, mindent átható fájdalom. A fájdalomhoz lüktető, bizsergő, hűvös, zsibbadó vagy égető érzés társul a végtagokban.  A tünetek rendszerint éjjel felerősödnek. Későbbi időszakban a bőr érzéketlensége lép fel.

A neuropátia leggyakrabban előforduló fajtája a szimmetrikusan fellépő polineuropátia, mely a mozgást és az érzékelést befolyásolja.

Az első tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek. A jellemzően szimmetrikusan fellépő tünetek az érzékelés gyengülésében nyilvánulnak meg. Ez olyan érzés, mintha minden érintés zoknin vagy kesztyűn keresztül történne. A fájdalom és a túlérzékenység dominál, melyhez időnként a hőmérséklet érzékelésének elvesztése valamint a könnyed érintések, tűszúrások nem érzékelése társul. A polineuropátia időnként hirtelen bukkan fel, melynek okozója a stressz vagy a diabétesz megfelelő kezelésének elkezdése lehet.

A neuropátia gyakran lép fel kéztőalagút szindróma formájában is, mely a diabéteszben szenvedőknél 2-7 szer nagyobb eséllyel jelentkezik, mint az egészséges embereknél.   A kéz ujjainak fájdalmával és remegésével kezdődik, melyhez időnként a tárgyak kézből való kiesése társul. Gyakran tünetmentes.

Érdemes még megemlíteni a diagnosztikában és a gyógyításban egyaránt nagy gondot jelentő, a cukorbetegség gyakori mellékhatásaként megjelenő autonóm neuropátiát.

Az elváltozások az egész autonóm idegrendszer működését érinthetik. Gyakran okoz zavart egy vagy több szerv működésében:

– keringési rendszer – szívritmuszavar, vérnyomás probléma,

– emésztőrendszer – hasmenés, székrekedés,

– urogenitális rendszer –  vizelési probléma, merevedési zavar, bőr izzadásában fellépő probléma.

A neuropátia diagnosztikájával és kezelésével erre szakosodott neurológusok foglalkoznak.

A polineuropátiát pontos kórtörténet és műszeres vizsgálatok eredményei alapján lehet megállapítani. A neuronok vezetőképességét megállapító vizsgálat az elektromiográfia ( ENG/EMG).

A neuropátia gyógyítása összetett. A mindennapok során használt fájdalomcsillapítók ebben az esetben nem sokat segítenek. Azok közé a gyógyszerek közé, melyek fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek az antidepresszánsok és a remegés elleni gyógyszerek is bele tartoznak. Olyan gyógyszereket szoktak alkalmazni, mely a sérült idegek működését javítják, mint az alfa-liponsav vagy a B vitaminok. A hatásosság fokozása érdekében intravénás lidocain injekciót vagy  helyi kapszaicin krémet lehet használni.

Ne várj tovább, vizsgáltasd ki magad!

Hozzászólások: (0)