Mit jelent az anorgazmus?

Egyre többször kérik szexológus segítségét olyan hölgyek, akiknek problémájuk van az orgazmus elérésével. Először is érdemes definiálnunk, mit jelent az orgazmus pontosan, tényleg olyan fontos-e, esetleg a média híreszteléseit alapul véve nem várunk-e el túl sokat tőle?

 

A szexuális együttlétnek négy fázisát lehet elkülöníteni:

1.    szexuális vágy és stimuláció fázisa

2.    plateau-fázis

3.    orgazmus fázisa

4.    ellazulás időszaka

 

Az orgazmus a szexuális együttlét kulminációs pontja. A korábbiakban ingadozó szinten lévő izgalom fokozódik, mely a hüvely, a méh, a gát és a medence izmainak összehúzódását eredményezi. Gyakran léphet fel görcsös remegés  a test többi részén is – láb, kéz, arc.  A hüvely összehúzódása 3 és 15 közötti értékben ismétlődik, erősségük különböző lehet.  Az orgazmus után ellazulás lép fel, mely időszak alatt a hölgyek szexuális vágya fokozatosan lankad, a vér az említett nemi szervekből elkezd kiáramlani.

Mi is az anorgazmus?

Ha egy nőnek legalább 6 hónapon keresztül problémája van az orgazmus elérésével – egyáltalán nem tudja elérni vagy csak nagyon ritkán –, s ez a szexuális élettel való elégedetlenségét váltja ki, akkor anorgazmusról beszélünk. Az anorgazmus tehát azt jelenti, hogy nem érzünk csúcspontot a szexuális stimuláció alatt. A nőnek kedve van a nemi együttléthez vagy annak stimulációjához, ugyanakkor a megfelelő izgalom megléte ellenére nem éri el az orgazmust.

Egyes hölgyek maszturbáció alatt képesek az orgazmus elérésére, ugyanakkor nemi együttlét alkalmával erre képtelenek – ez a koitális anorgazmus.

Mások sem saját maguk stimulációjukkor, sem szexuális együttlét alatt nem jutnak el a csúcspontra. Ezt totális orgazmushiánynak nevezzük.

 

Az anorgazmus jelenségét a következő kategóriákra lehet osztani:

·         veleszületett – az aktív nemi élet kezdete óta fennáll,

·         szerzett – a probléma egy eddig kielégítő szexuális időszakot követően lép fel,

·         alkalmi – bizonyos pillanatokban lép fel vagy egy meghatározott partnerrel.

 

Az anorgazmusnak lehetnek szomatikus tényezői (születési rendellenesség  a nemi szervek terén, neurológiai zavarok, szülés utáni változások, nemi szervek gyulladása, hormon zavarok) vagy pszichés okai. Az orgazmus hiányának pszichés okai között szerepelhetnek pl. az együttlétet övező félelmek (félelem, hogy teherbe esünk, félelem amiatt, hogy megítélnek, hogy a partner elhagy bennünket, korábbi traumatikus szexuális élmények, nehézségek a partnerek között – konfliktusok, eltérő szexuális szükségletek, szexuális együttléten kívüli stressz, nagyfokú merevség, önkontroll). A szexuális kapcsolatban nagyon fontos szerepet töltenek be a kulturális tényezők, illetve a szexről és a partnerkapcsolatról vallott nézetek.

Az orgazmus elérésének problémája a kapcsolatban fellépő nehézségek forrása is lehet, főleg, ha a partner a hölgy kielégítését tűzi ki célként, és ezt kizárólag az orgazmus elérésével méri. Az ilyen szituáció a férfiaknál szégyenérzetet kelt, mely megkérdőjelezi férfiasságukat elégtelen bizonyítványt kiállítva róluk, mint szexuális partnerről. Másrészről az a nő, akinek az orgazmus elérése nagyon fontos, a sikertelenség miatt teljesen megvonhatja magától az együttléteket. Azonban nem minden hölgynek jelenti az orgazmus azt, hogy az együttlét sikeres volt. Egyrészük a ritka orgazmus ellenére elégedettséget érez. Maga az együttlét közelsége pszichés elégedettséget okoz, aminek nagyon fontos szerepe van abban, hogy az együttlétet sikeresnek értékeljük.

A pszichés problémákból eredő anorgazmust szakember segítségével lehet kezelni. A terápiás foglalkozások során mind kognitív mind behaviorista elemekkel találkozni lehet. Fontos, hogy a hölgy magabiztosnak érezze magát, megtanulja teste működését, és maga tudja eldönteni, mi okoz neki igazán örömöt.

Hozzászólások: (0)