Kedves Dr. Gál Adrien!

16 éves lányomnek 1 évvel ezelőtt vesedaganata volt, amit a veséjével együtt eltávolítottak, semmilyen utókezelésre nem volt szükség, a kontrollvizsgálatokon kívül, amelyekre azóta is járunk. A betegsége minden tünet nélküli volt, ezért teljesen véletlenül más jellegű dolog miatti vzsgálat során derült ki. A daganat mérete miatt nagyon gyorsan kellett cselekedni, a diagnózis után nem egész 2 héttel már túl is volt a veseeltávolító műtéten. Akkor még megijedni sem volt ideje sem neki sem nekünk. Sőt \\"fel sem fogta\\" mi történik, ezt abból gondolom, hogy hónapok múlva beszélgettünk erről és csodálkozó szemekkel kérdezte tőlem mi lett volna, ha ez akkor nem derül ki, csak később amikor már a daganat kilép a veséjéből? Szóval a műtétet és az azt követő időszakot nagyon jól viselte úgy fizikálisan mint lelkileg, viszont az ősztől egyre gyakrabban sírt, ha szóba került a betegsége a műtét, vagy ha csak a tévében hasonló témájú műsor ment, vagy az iskolában órán a tanult anyag kapcsán szóbajött a rákos megbetegedés mint a káros környezeti hatások következménye, azt mondta alig tudta visszatartani a sírást. Én nem tudom ez mi szorongás vagy depresszió, de úgy látom nem tud túllépi a betegségén, a vele történteken. Ha én kezdeményezem beszél a témáról, de magától nem nagyon hozza fel, azt sem tudja igazán megfogalmazni mi a baj és én nem tudom mit kérdezzek, hogy oldjam a benne lévő feszültséget, vagy kizökkentsem erről a holtpontról. Azt szeretném tudni, milyen határokon belül normális ez a reakció a vele történtekre? Ön szerint szakemberhez kell-e fordulnunk? Én egyébként azonnal felvetettem neki, hogy keressünk pszichológust, de azt mondta nem akar erről idegennel beszélni. Én pedig egyenlőre nem akartam erőszakoskodni, reméltem megoldódik a dolog, de úgy látom nincs igazán változás. Nem akarom, hogy a gyerekem egész életére negatív hatással legyen ez a feldolgozatlan probléma! Ön szerint mit tegyek?
Válaszát előre is megköszönöm!

Üdvözlettel: Melinda
Dr. Gál Adrien
Dr. Gál Adrien
Pszichoterapeuta, Pszichiáter, Homeopátiás orvos
Budapest
kedves Melinda!
valószínűleg most vált tudatossá benne, hogy rákos. érdemes lenne neki olyan emberekkel beszélnie,akik túlélték és a saját küzdelmeikről beszélnek, írnak. A feldolgozás fontos része a szembesülés és a megküzdés.
Üdv dr. G.A.

Nem találta meg, amit keresett? Kérdezzen újat!

Kérdésének legalább __LIMIT__ karakternek kell lennie.

  • A kérdése névtelenül jelenik meg.
  • Igyekezzen tisztán és tömören fogalmazni egyetlen orvosi kérdésben.
  • A kérdés minden specialistához eljut, aki ezt az oldalt használja, nem pedig egy bizonyos orvoshoz.
  • Ez a szolgáltatás nem helyettesít egy egészségügyi szakemberrel való konzultációt. Ha valamilyen problémája vagy sürgősségi esete van, menjen orvoshoz vagy a sürgősségre.
  • Konkrét esetekre vonatkozó kérdéses vagy második vélemény kérése nem engedélyezett.

Válassza ki az orvosi szakterületeit az orvosoknak akiknek kérdést szeretne feltenni
Arra fogjuk használni, hogy értesítsük, ha válasz érkezett. Nem fogjuk online közzétenni.
Az Ismertorvos weboldalon megjelenő tartalmak tájékoztató jellegűek és semmi esetben sem helyettesítik az orvosi konzultációt.